AVATAR

 

 

Duna Könyvkiadó

 

 

A vékony, de méretes kötet egy nagyalakú reprezentatív album, melyhez a térhatást előidéző szemüveget mellékelte a gondos kiadó( Duna Könyvkiadó.)

 82 oldal, az utolsó 10, lélegzetelállító fényképet már nem is számozták. Az alcím: James Cameron varázslatos világa. Mindannyian tudjuk, hogy Cameron előtt is ismerték a háromdimenziós teret, meg is örökítették, gyermekkoromtól kezdve ismerem az ehhez szükséges szemüveget, azt azonban meg kell értenünk, hogy a térhatású filmek világában James Cameronnal csapott át a mennyiség minőségbe, úgy hogy a laikus a háromdimenziós filmet tőle származtatja. Nem ok nélkül. Ezt a minőségi ugrást a kötet alkotói bölcsen felismerték.

„  Az alatt a 12 év alatt, mióta James Cameron elkészítette minden idők legkülönlegesebb filmjét, a Titanic című jelenséget, 3-D technológiával dokumentumfilmeket forgatott, a világ legmélyebb óceánjainak világát fedezte fel. Nem sejtettük, hogy annak vagyunk tanúi, hogy Jim épp a kezdő lépéseit teszi következő játékfilmjéhez, de pontosan ez történt. Jim az Avatar-ra készült, olyan 3-D technológiát fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy filmre vigye azt, ami eddig a képzeletében élt; olyan képeket, amelyek eddig túlságosan összetettek és bonyolultak voltak ahhoz, hogy ábrázolni lehessen őket filmen egy háromdimenziós mindenségben. A filmművészetben az Avatar nagy ugrást jelent előre. Jim Cameron olyan tébolyító, gyönyörű, veszélyes alternatív valóságot teremtett, amilyet sosem láttunk vásznon. A néző belép a Pandora háromdimenziós tájaiba, a kecses lények és rémisztő szörnyek lakta, idegen bolygóra. A Pandora őserdőiben világító növények élnek a környezet éppoly ijesztő, amilyen gyönyörű, és a Na’vi nép otthona, a bennszülött idegen fajé, akik konfliktusba kerülnek a futurista fegyverzetű földi emberekkel.”

 Ehhez az élményhez viszi közel a kötet az olvasót.

Azok számára is élvezhetővé válik Camron 3-D-je akik a multitplexet csak szklerotikus formában tapasztalhatták meg.

A látványos könyv szerzői szerint az Avatar dráma és tudomány izgalmas keveréke. Itt teszem hozzá, hogy az irodalomhoz való közelítésem is képeskönyvek révén jött létre(Sicc, és a Robinson, diafilmen), úgyhogy a könyv láttán az ember úgy érzi:hazaérkezett. Kiderül, hogy a filmhez mindent a legaprólékosabb munkával készítettek el-nemcsak a jelmezeket, hanem még a jelmezek gombjait is. Nemcsak a Pandora fáit, de fák leveleit és a rajta mászó apró rovarokat is. Ennek a világnak teljes ökoszisztémája van, amely egyszerre ismerős és idegen állat és növényvilág él, ahol a légkörben gázok keringenek, a talajban ásványok rejtőznek. Ez a világ hosszú idő alatt fejlődött ilyenné, megvannak a belső természeti törvényei is logikája. Ám az Avatar lényege a történet, mely univerzális igazságot mond ki helyünkről a világban, azokról a dolgokról, amelyeket becsülünk kell, és azokról, amelyeket el akarunk pusztítani. Arra kényszerít, hogy feltegyük a kérdést, kik vagyunk, és mit akarunk, és elismerjük az egyszerű igazságot, hogy fajtánként közös a a sorsunk, és az emberiség jövője a saját kezünkben van. A film üzenete: a jellem a sorsod, ami eredeztethető Hebbeltől is, a híres német drámaírótól, igaz, ő hozzáfűzte, hogy egyszer nincs borunk, másszor serlegünk, de heidelbergi művészetfilozófiát író George von Lukács is hasonló álláspontot foglal el. Ezt az igazságot égeti a szemünk a lelkünkbe, amikor a könyvet átlapozzuk.

 Ráadásul elkerülhető a néha borissza közönség is, teszem azt, mikor valaki elalszik a nézőtéren (vodka-sör) és egy némajelenetre ébred és felrikkant: Hangot rá.

És a filmmel ellentétben , az élmény nem másfél óráig tart.

 

 

Kerekes Tamás

 

 

Erich von Däniken

   

 

 Az elveszett tudás nyomában

Duna International Kft.

 

Az elveszett tudás nyomában –

Jäger verlorenen Wissens. Auf den Spuren einer verbotenen Archäologie –

Kopp Verlag 2003"

A szerző látható argumentumai itt

 

Ebben a könyvben Erich von Däniken közzéteszi az Egyiptom, Dél-Amerika és Ázsia eddig megfejtetlen rejtélyeiről tudósító legújabb lélegzetelállító beszámolókat. Akik figyelemmel kísérik az archeológia egy mindmáig tiltott területét kutató szakemberek munkáit, azok előtt feltárulnak a misztikus helyek, legendás népek és mágikus kultuszok titkai. A világ legkülönbözőbb tájain fellelt rejtélyes régészeti lelőhelyekről és ősrégi leletekről olvashatjuk itt a különböző természet- és szellemtudományi szakterületek tudósainak és szakértőinek a beszámolóit. Mindannyian a következő lélegzetelállító eredményre jutnak: a múltban földön kívüli, intelligens lények látogatták bolygónkat.

A szerzőről az Index.hu vitája, értelmezése, eszmecseréje itt

Semmi sem lehetetlen:

Eltűnt sírok labirintusa rejtőzhet a Nílus nyugati partja mentén - állítják japán kutatók műholdas felvételekre hivatkozva. A Tokai Egyetem kutatói harmincnyolc olyan pontot jelöltek meg, ahol három óbirodalmi fáraó - Neferirkare, Menkauhor és Ity - elveszett piramisainak maradványai rejtőzhetnek. Az Ó- és Középbirodalom fáraói, akik Kr. e. 2800 és Kr. e. 1780 között uralkodtak, a Nílus mentén temetkeztek piramisokba, nyughelyüket azonban sohasem találták meg. Masahíro Etaya, a kutatócsoport vezetője szerint lehetetlen volt mind a harmincnyolc helyet ellenőrizni, mivel többségük katonai vagy más régészeti kutatócsoport koncessziójába eső területen fekszik. Választásuk ezért végül is egyetlen pontra, Dahsúrra esett.

Az ásatás helyszínének kijelölését a JERS-1 (Japanese Earth Resources Satellite) és az ERS-1 (European Unions Eurepean Remote Sensing Satellite) űrfelvételeire alapozták. A két műhold mikrohullámokkal tapogatja le a felszínt és bizonyos mélységig az alatta fekvő rétegeket is: különféle frekvenciájú mikrohullámú impulzusokat (másodpercenként 1700-at) bocsátanak ki, majd felfogják a visszavert jeleket. Mivel ezek erőssége a közvetlenül a föld felszíne alatt rejlő tárgyak sűrűségétől függ, a visszavert jelek intenzitáseloszlásából meghatározható a felső talajrétegek sűrűségtérképe: az erős visszavert jel az átlagosnál nagyobb sűrűséget jelez. A francia SPOT és az amerikai Landsat műholddal kiélesíthetők és megtisztíthatók a képek. Ezekkel lehet azonosítani a formákat. Az orosz KVR-1000-rel pedig 2 méteres pontossággal megállapíthatók a talált formációk - például a betemetett vagy lepusztult sírépítmények - méretei

Az egyik kijelölt ponton, Kairótól délre, Dahsúr északi részén a kutatók a KVR-1000 nagy felbontású képein érdekes dolgot vettek észre: három kör alakú bemélyedés ugyanolyan alakzatban helyezkedett el, mint a gízai piramisok.

A helyszínen egyiptológusok segítségével egy Újbirodalom kori, 47 méter hosszú sírt tártak fel. A dolog érdekessége volt, hogy eddig úgy vélték, az Újbirodalom idején Dahsúr környékén nem temetkeztek. A nyughely felső része mára eltűnt, de megtalálták a padlószintet, az udvart és a kápolnát. Noha a lelőhelyen nem egy nagy piramisépítmény állt, előkerült egy 60 centiméter magas mészkő piramidion, egy mini piramis is, amelyet általában a nagy piramisépítmény csúcsára helyeztek. A padlószint alatt 13 méter mélyre lenyúló hét földalatti termet is találtak. Három év alatt feltehetően a késői XVIII. és a korai XIX. dinasztia legnagyobb temetőjét tárták fel, benne négyezer tárggyal, amelyek némelyikén Tutankhamon és II. Ramszesz neve olvasható. A legjelentősebb felfedezés Mesz, királyi írnok gránit szarkofágjának előkerülése volt, aki a királyi hercegek lovagló- és íjászoktatásáért felelt

A három fáraó nyughelyét azonban nem találták meg. Hagyományos ásatással feltehetően a homokban rejtőzködő tárgyaknak csak mintegy 30 százalékát tudják napvilágra hozni. Az égből lepillantva azonban sokkal több látszik. A jövő feltárási módszere feltehetően a nagy távolságban érzékelő mikrohullám lesz. Az ásatásnak ez volt a fő tanulsága - állítják a japán kutatók.

Forrás: www.tric.u-tokai.ac.jp

 

 

 

 

Más is komolyan veszi:

Az előző bejegyzéseimben utaltam arra, hogy léteztek olyan kultúrák a Földön, amelyek uralkodói dinasztiái fejlett technikai eszközökre támaszkodva vezették az embereket.

Nemcsak Egyiptomban, hanem a Földgolyó különböző egymástól elszigetelt pontjain találhatunk erre utaló nyomokat. A legtöbb kultúrában felbukkannak olyan közös ismertetőjegyek, amelyeket ugyan a szakértők nem akarnak észrevenni, de vitathatatlanul arról árulkodnak, hogy ezek az ősi civilizációk ismerték egymást. A témával foglalkozó kutatók szerint két jól elkülöníthető magyarázat létezik az ókorban felbukkanó anakronisztikus készülékek létezésére.

Az egyik elmélet szerint a Földön létezett valamikor réges-régen egy a mainál fejlettebb szupercivilizáció, amely valamilyen ismeretlen okból (katasztrófa) megsemmisült és a túlélők azt a tudást adták át az útókornak, amelyet meg tudtak menteni a pusztulástól. Ők voltak az atlantisziak és a leszármazottaik azok az istenkirályok, akik az általam említett fejlett készülékeket használták, hogy uralkodjanak  az embertömegek felett. Az elmélet legismertebb hazai képviselője Nemere István, aki két könyvet is írt ebben a témában (Egyiptom titkai, A fáraók titkai), valamint a külföldi kutatók közül Graham Hancock, John Anthony West, Robert M. Schoch és Robert Bauval. Schoch és West hivatásos kutatók, akiket csak lázadó régészeknek neveznek, mert szembe mertek helyezkedni az elavult régi nézetekkel és a modern tudományos értelmezés alapján akarták feltárni a régi műemlékeket. 

A másik elmélet már inkább a Földön kívülről érkezett istenek szerepét hangsúlyozza ki. Ennek a témakörnek a leghíresebb és legellentmondásosabb képviselője Erich von Daniken, akit rengetegen támadtak az elméletei miatt, de ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna  igaza bizonyos kérdésekben. A másik nagy kutató, akinek a könyvét mindenképpen ajánlom a Paleo-Seti iránt érdeklődők figyelmébe az Zacharia Sitchin sumerológus a tizenkettedik bolygó című könyve, amely magyar nyelven is megvásárolható.

Sitchin sem amatőr kutató, hanem hivatásos szakmabeli egyetemi tanár, aki forradalmi úton közelítette meg az ősi sumer szövegek értelmezését. Félreértés ne essék, nincsen szó semmilyen belemagyarázásról. Sitchin csak azt tolmácsolja, ami a szövegekben áll, csupán modern szemmel értelmezi az ékírásos táblákat. Őt is megvádolták már azzal, hogy jól fizet neki ez a Nibiru mese, amit a könyvében is taglal, de azt hiszem, ne menjünk el ebbe az irányba. Egy közeli példa Zahi Hawass, az egyiptomi régészeti intézet vezetője, aki köztudottan gyűlöli a Paleo-Seti kutatókat szabályos kis showmüsort kreált magának, amikor a Nagy Piramis máig vitatott un. Gantenbrink aknájának a feltörését közvetítette a televízióban. Ő is szép summát bekaszírozott a show miatt, ami után még mindig nem tudjuk egyértelműen, hogy mi is van az akna ajtaja mögött.

A tényen ez semmit sem változtat. Vannak olyan leletek, amelyekre a hivatalos álláspontot képviselő kutatók nem tudnak magyarázatot adni. Ám ha a feltárt leletet egy kicsit más perspektívából kezdjük el vizsgálni rögtön értelmet nyer az, ami korábban érthetetlen volt. Ehhez azonban meg kellene reformálni a gondolkodásunkat és rugalmasabbá kellene válnunk a régészeti-történelmi kutatások értelmezése kapcsán. Amíg ez nem következik be addig marad a görcsös egyhelyben toporgás, amely során a nem tetsző leleteket elsüllyesztik az íróasztal mélyére. Egy olyan elavult sok sebből vérző tudományos rendszert támogatnak, amelyet még a 19-20. században fogalmaztak meg és ami felett már elhaladt az idő.

Írta: Esekiel Stone 

Összeállította

 

Kerekes Tamás

 

H.P.Blavatsky: A Titkos Tanítás I.

Kozmogenezis: A világ teremtése

Magyar Teozófiai Társulat

 

 

Nem szokványos könyv

 

Számos olvasója „nehéz olvasmánynak” minősítette a Titkos Tanítást. A nehézségek fő oka, hogy a feltáruló kép az univerzumról és benne az emberiség szerepéről alapjaiban rengetheti meg az olvasó világképét.

„Úgy közelítsétek meg a Titkos Tanítást, hogy nem remélitek tőle a létezés végső igazságát, és semmi más gondolatotok ne legyen, csak az, hogy milyen messzire vezethet el az Igazság FELÉ. Lássátok a tanulmányban az elme gyakorlásának és fejlesztésének olyan módját, amelyet másféle tanulmányok soha nem adnak meg” – mondta a szerző közvetlen tanítványainak.

A Titkos Tanítás nem nevezhető szórakoztató olvasmánynak, sem tankönyvnek. Inkább a felfedezés könyve. Nem annyira a benne fellelhető gondolatok miatt értékes, hanem mert segítségével megtanulhatunk önállóan gondolkodni, sőt nemcsak gondolkodni, hanem intuitív módon ráérezni a dolgokra. „Mivel ez a munka sokkal többet hallgat el, mint amennyit közöl, a tanítványt felszólítjuk, hogy saját intuícióját használja” (H.P.B.). A mű minden egyes olvasás alkalmával újabb és újabb ismereteket ad, mert megváltozott közben az, aki olvassa.

A kozmoszról és az emberiségről a Titkos Tanításban található mentális képek rendeltetése, hogy elvezessenek a felismeréshez: a Valóságot soha, semmiféle kép nem képes megjeleníteni. A mű célja, hogy segítsen megérteni, a Titkos Tanítás és vele együtt minden más teória, az összes mentális kép a kozmosz eredetét, felépítését és működését illetően – hiányos, pontatlan. Azért tanulmányozzuk a Titkos Tanítást, hogy túlléphessünk a Titkos Tanításon…

 

Dzyan könyve és a szenzár

 

„Egy ősi kézirat van az író szeme előtt, pálmalevelek gyűjteménye, amelyeket valamilyen különleges, ismeretlen eljárással, vízzel, tűzzel és levegővel szemben ellenállóvá tettek. Az első lapon egy tiszta fehér körlap látható, fénytelen, fekete alapon. A következő lapon ugyanaz a körlap van, de egy ponttal a közepén.”

A Titkos Tanítás mindkét eredeti kötete három részből állt. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodiké az emberiség születéséről és fejlődéséről szólnak.

Minden bizonnyal létezett egy ezoterikus, szimbolikus misztériumnyelv, ami csak a beavatottak előtt tárult fel. A szenzárra úgy gondolhatunk, mint különböző kifejezési módú szent szimbólumok összességére. A stanzák hasonlítanak a Ji King szimbólumaira, vonalak és alakzatok, körök és pontok.

A Titkos Tanítás második részének mindkét kötete a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól, a harmadik részek a fizikai és az okkult tudományok összehasonlítását tartalmazzák.

Az 1920-as 30-as években készült és magánkiadásban megjelent magyar nyelvű, de nem teljes könyvfordítást ma már csak elvétve lehet egy-egy antikváriumban fellelni. A Titkos Tanítás teljes magyar nyelvű kiadásával sok évtizedes adósság törlesztése kezdődött a magyar olvasók számára. A most megjelenő új fordítást legalább 6 további kötet követi majd évente.

 

 

Nem szokványos életút

 

Kevés olyan ember van, akit annyi mendemonda, félreértés vagy szándékos félreértelmezés övezne, mint e kötet szerzőjét, Helena Petrovna Blavatskyt. Ma az „ezoterikus irányzatok anyja”-ként emlegetik őt, hiszen az okkultizmus – mai szóval ezotéria - filozófiai alapjait az ő munkáiból ismerte meg a nyugati civilizáció.

 

H.P.B. a XIX.sz. közepén tizenöt év alatt kétszer-háromszor körbeutazta a Földet. Felváltva élt világvárosokban és Isten háta mögötti helyeken, látott és tanult, keresett és tovább keresett, tökéletesítette képességeit.

Járt Egyiptomban, ahol mágiát tanult egy idős kopttól, bejárta Európát, Kanadában a vörös indiánok kultúrájával, Illionisban a mormonok tanaival ismerkedett, New Orleans-ban a voodoo szertartásokat tanulmányozta, míg Peruban az ősi civilizációkat, majd Indiában töltött éveket. Tibetbe – többszöri próbálkozása ellenére – csak a későbbi években sikerült bejutnia. Bakancsban és gyakran férfiruhába öltözve utazott. Oroszországba, hazájába visszatérve - ahol éppen spiritiszta-őrület volt - Helena Petrovnát képességei alapján médiumnak vélték. Később a Kaukázusba költözött, ahol a bennszülött törzsek között töltött el öt évet. Számtalan fizikai-pszichikai krízisen ment keresztül, miközben megszerezte az irányítást okkult erői fölött. Mindez egyfajta előkészület volt, hogy felkészüljön igazi életfeladatának teljesítésére.

1866-ben elhagyva Oroszországot, a Balkánon, Egyiptomban, Szíriában és Olaszországban járt. Itt harcolt Garibaldi oldalán a mentánai csatában és súlyosan megsebesült. 1868-ban már újra Indiában, majd Tibetben van, hogy ott okkult képességeit tökéletesítse. A következő állomás Görögország, majd Egyiptom, ahol hajótörést szenved, és Kairóban egy időre letelepszik. Az 1870-es évek elején Szíria, Palesztina, Libanon, majd Kelet-Európa az úti célja.

1873-ban New York-ba utazott Mestere utasítására, majd rá következő évben – szintén az ő utasítását követve – ellátogatott Eddy elhíresült farmjára, amely különféle spiritiszta jelenségek színhelye volt. Itt találkozott Henry Steel Olcott ezredessel, akivel 1875. november 17-én New York-ban megalapították a Teozófiai Társulatot.

 

Képességei nagyon széles skálán mozogtak – egészen prózai foglalkozásoktól a magas művészi tevékenységig szinte mindent megtapasztalt. Oroszországban sikeres kereskedelmi vállalkozó, majd művirágkészítő gyáros, de dolgozott nyakkendő-készítő üzemben is, amikor Amerikában élt. Emellett Madame Laura művésznéven koncertezett Orosz- és Olaszországban, Párizsban pedig festő és karikaturistaként kereste kenyerét.

 

Az 1880-as években egészségi állapota igen megrendült, támadások is érték időközben, az angliai Pszichikai Kutató Intézet egyoldalú jelentésében csalónak és szélhámosnak titulálta. Később ugyanezen intézet rehabilitálta. Eközben ő Würtzburgban keményen dolgozott a Titkos Tanításon. Pályafutásának fő műve ott volt a XX. század legnagyobb tudósának, Albert Einsteinnek az éjjeliszekrényén, aki korszakalkotó eredményeihez Blavatskyné metafizikáján keresztül jutott el.

 

 

H.P.Blavatsky: A Titkos Tanítás I.

Kozmogenezis: A világ teremtése

Magyar Teozófiai Társulat

 

 

Nem szokványos könyv

 

Számos olvasója „nehéz olvasmánynak” minősítette a Titkos Tanítást. A nehézségek fő oka, hogy a feltáruló kép az univerzumról és benne az emberiség szerepéről alapjaiban rengetheti meg az olvasó világképét.

„Úgy közelítsétek meg a Titkos Tanítást, hogy nem remélitek tőle a létezés végső igazságát, és semmi más gondolatotok ne legyen, csak az, hogy milyen messzire vezethet el az Igazság FELÉ. Lássátok a tanulmányban az elme gyakorlásának és fejlesztésének olyan módját, amelyet másféle tanulmányok soha nem adnak meg” – mondta a szerző közvetlen tanítványainak.

A Titkos Tanítás nem nevezhető szórakoztató olvasmánynak, sem tankönyvnek. Inkább a felfedezés könyve. Nem annyira a benne fellelhető gondolatok miatt értékes, hanem mert segítségével megtanulhatunk önállóan gondolkodni, sőt nemcsak gondolkodni, hanem intuitív módon ráérezni a dolgokra. „Mivel ez a munka sokkal többet hallgat el, mint amennyit közöl, a tanítványt felszólítjuk, hogy saját intuícióját használja” (H.P.B.). A mű minden egyes olvasás alkalmával újabb és újabb ismereteket ad, mert megváltozott közben az, aki olvassa.

A kozmoszról és az emberiségről a Titkos Tanításban található mentális képek rendeltetése, hogy elvezessenek a felismeréshez: a Valóságot soha, semmiféle kép nem képes megjeleníteni. A mű célja, hogy segítsen megérteni, a Titkos Tanítás és vele együtt minden más teória, az összes mentális kép a kozmosz eredetét, felépítését és működését illetően – hiányos, pontatlan. Azért tanulmányozzuk a Titkos Tanítást, hogy túlléphessünk a Titkos Tanításon…

 

Dzyan könyve és a szenzár

 

„Egy ősi kézirat van az író szeme előtt, pálmalevelek gyűjteménye, amelyeket valamilyen különleges, ismeretlen eljárással, vízzel, tűzzel és levegővel szemben ellenállóvá tettek. Az első lapon egy tiszta fehér körlap látható, fénytelen, fekete alapon. A következő lapon ugyanaz a körlap van, de egy ponttal a közepén.”

A Titkos Tanítás mindkét eredeti kötete három részből állt. Az első részek egy ősi írásból, a Dzyan könyvéből vett néhány kiválasztott stanzát, valamint az ezekhez fűzött magyarázatokat és megjegyzéseket tartalmazzák. Az első kötet stanzái a kozmosz, míg a másodiké az emberiség születéséről és fejlődéséről szólnak.

Minden bizonnyal létezett egy ezoterikus, szimbolikus misztériumnyelv, ami csak a beavatottak előtt tárult fel. A szenzárra úgy gondolhatunk, mint különböző kifejezési módú szent szimbólumok összességére. A stanzák hasonlítanak a Ji King szimbólumaira, vonalak és alakzatok, körök és pontok.

A Titkos Tanítás második részének mindkét kötete a világban ismert vallások és mítoszok jelképrendszeréről szól, a harmadik részek a fizikai és az okkult tudományok összehasonlítását tartalmazzák.

Az 1920-as 30-as években készült és magánkiadásban megjelent magyar nyelvű, de nem teljes könyvfordítást ma már csak elvétve lehet egy-egy antikváriumban fellelni. A Titkos Tanítás teljes magyar nyelvű kiadásával sok évtizedes adósság törlesztése kezdődött a magyar olvasók számára. A most megjelenő új fordítást legalább 6 további kötet követi majd évente.

 

 

Nem szokványos életút

 

Kevés olyan ember van, akit annyi mendemonda, félreértés vagy szándékos félreértelmezés övezne, mint e kötet szerzőjét, Helena Petrovna Blavatskyt. Ma az „ezoterikus irányzatok anyja”-ként emlegetik őt, hiszen az okkultizmus – mai szóval ezotéria - filozófiai alapjait az ő munkáiból ismerte meg a nyugati civilizáció.

 

H.P.B. a XIX.sz. közepén tizenöt év alatt kétszer-háromszor körbeutazta a Földet. Felváltva élt világvárosokban és Isten háta mögötti helyeken, látott és tanult, keresett és tovább keresett, tökéletesítette képességeit.

Járt Egyiptomban, ahol mágiát tanult egy idős kopttól, bejárta Európát, Kanadában a vörös indiánok kultúrájával, Illionisban a mormonok tanaival ismerkedett, New Orleans-ban a voodoo szertartásokat tanulmányozta, míg Peruban az ősi civilizációkat, majd Indiában töltött éveket. Tibetbe – többszöri próbálkozása ellenére – csak a későbbi években sikerült bejutnia. Bakancsban és gyakran férfiruhába öltözve utazott. Oroszországba, hazájába visszatérve - ahol éppen spiritiszta-őrület volt - Helena Petrovnát képességei alapján médiumnak vélték. Később a Kaukázusba költözött, ahol a bennszülött törzsek között töltött el öt évet. Számtalan fizikai-pszichikai krízisen ment keresztül, miközben megszerezte az irányítást okkult erői fölött. Mindez egyfajta előkészület volt, hogy felkészüljön igazi életfeladatának teljesítésére.

1866-ben elhagyva Oroszországot, a Balkánon, Egyiptomban, Szíriában és Olaszországban járt. Itt harcolt Garibaldi oldalán a mentánai csatában és súlyosan megsebesült. 1868-ban már újra Indiában, majd Tibetben van, hogy ott okkult képességeit tökéletesítse. A következő állomás Görögország, majd Egyiptom, ahol hajótörést szenved, és Kairóban egy időre letelepszik. Az 1870-es évek elején Szíria, Palesztina, Libanon, majd Kelet-Európa az úti célja.

1873-ban New York-ba utazott Mestere utasítására, majd rá következő évben – szintén az ő utasítását követve – ellátogatott Eddy elhíresült farmjára, amely különféle spiritiszta jelenségek színhelye volt. Itt találkozott Henry Steel Olcott ezredessel, akivel 1875. november 17-én New York-ban megalapították a Teozófiai Társulatot.

 

Képességei nagyon széles skálán mozogtak – egészen prózai foglalkozásoktól a magas művészi tevékenységig szinte mindent megtapasztalt. Oroszországban sikeres kereskedelmi vállalkozó, majd művirágkészítő gyáros, de dolgozott nyakkendő-készítő üzemben is, amikor Amerikában élt. Emellett Madame Laura művésznéven koncertezett Orosz- és Olaszországban, Párizsban pedig festő és karikaturistaként kereste kenyerét.

 

Az 1880-as években egészségi állapota igen megrendült, támadások is érték időközben, az angliai Pszichikai Kutató Intézet egyoldalú jelentésében csalónak és szélhámosnak titulálta. Később ugyanezen intézet rehabilitálta. Eközben ő Würtzburgban keményen dolgozott a Titkos Tanításon. Pályafutásának fő műve ott volt a XX. század legnagyobb tudósának, Albert Einsteinnek az éjjeliszekrényén, aki korszakalkotó eredményeihez Blavatskyné metafizikáján keresztül jutott el.

 

 

 

 

Strieber: Éhség

Metropolis Média Kiadó

A 2012 SZERZŐJÉNEK ÚJ BESTSELLERE

 

Miriam Blaylock gyönyörű, érett szépség. A férfiak – és a nők is – megfordulnak utána. Azt azonban csak nagyon kevesen tudják róla, hogy több ezer éves. Az ókori Egyiptomban jött a világra, és azóta él az emberek között. Örök ifjúságát és szépségét annak köszönheti, hogy halandók vérével táplálkozik.

Nagy magányosságát enyhítendő időről időre társat vesz maga mellé, akinek szintén képes néhány évszázadig meghosszabbítani az életét. Most azonban, hogy szeretett férje is 200 esztendő után távozni készül az árnyékvilágból, úgy dönt, a modern tudományt hívja segítségül, megfejtve az emberi halhatatlanság titkát

Whitley Strieber amerikai bestsellerszerző merészen formabontó, erotikus feszültséggel teli regénye gyökeresen újraértelmezi a vámpírfolklórt, és ennek eredményeként egy kiszámíthatatlan fordulatokkal teli, mélyértelmű kötetet kap kezébe az olvasó.

AKI CSAK EGY VÁMPÍRKÖNYVET AKAR ELOLVASNI ÉLETÉBEN, NE KERESSEN TOVÁBB: MEGTALÁLTA

A kiadó

 

Le kell számolnunk Drakula dákoromán eredetével is. Eszerint a vámpírnak sem könnyű: itt vannak rögtön a gazdasági nehézségek, előbb lesz Gheorghe Funar dísztag a Magyarok Világszövetségében, mint ahogy a Drakula-részvény a tőzsdére kerül. (A tréfát félretéve, a részvényt tényleg a tőzsdére kívánják juttatni, bevezetése azonban nem szülhet jó vért, bár a segesvári épített környezetet romboló Drakula-park terve elhalt.) A vámpíroknak az élethez legalább napi két-három deciliter vérre van szüksége, ez vándorlásra kényszeríti őket, mert úgy kell beszerezniük ezt a mennyiséget, hogy a Sötétség Világából át kell járniuk a földi világba, ahol kiszívhatják az emberek vérét. A strapához tartozik az ellenséges vámpírvadászok tevékenysége és a konkurencia, hiszen Brazíliában csak az idén 22 ember halálát követelték a nagytestű vérszívó denevérek.

 Kutatások folytak Drakula családfája kapcsán, amit a vámpírológus Temesvár környékén folytatott. A család egyik tagja, Kasper Moritznoff vérbankot tart fenn, illetve működtet Temesváron, míg a másik családtag koporsókat készít és árul. A vérbankár fekete körgalléros köpönyeget visel és büszke származására, előkelő, arisztokratikus külsejét elsősorban hölgyek elbűvölésére és elcsábítására használja. Fajfenntartási gondjai azonban akadnak, hiszen egyetlen vámpír sem teremthet magának gyermeket a Herceg (A Telihold Klánjának egy városi vezetője) engedélye nélkül áll Pivárcsi Drakula gróf és társai című kötetében, amelyet 2003-ban jelentetett meg Budapesten a Palatinus Kiadó. A Drakula-portrét mindemellett bensőséges vonásokkal gazdagítja a szerző, miszerint a vámpír alapjában véve méltóságteljes megjelenésű, nyugodt természetű, hideg szemű és megközelíthetetlen lény. Nagyjából olyannak képzelhetjük el, mint Samuel Wolfensohnt, a Világbank elnökét, mindaddig, míg a vámpír le nem lepleződik. De ebben ne reménykedjünk intenzíven, hiszen az ilyesmi hosszú folyamat, mert idézzük a kötetből a vámpír többnyire szívélyes modorú az emberekkel szemben.   

 

Kerekes Roadmovie Tamás

 

„Már eddig is túl sok ember halt bele,

hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”

Magyar Irodalom Rt.

 

 

 

 

Szerző: Frank Herbert

 

Joggal mondhatta Weiner Heisenberg rövid harvardi tartózkodása után, hogy komoly ember nem tartózkodhat három hétnél tovább egy campuson, ahol a legjobb bor is csak másodosztályú.(Timur Link). S már csak az a kétely marad megoldhatatlan, hogy Schrödinger macskája a ládához, vagy a koszthoz hű.

A kötet utolsó oldalán már azt is elképzelhetjük, hogy milyen érzés denevérnek lenni. Miután túljutottunk az evolúció feltételezett kauzalitásán (Bunge: Az okság) vélhető fakticitássá válik, hogy a gondolati kleptománia örömet lop az életünkbe, s ennek Frank Herbert az egyik legkiválóbb spirituális mestere. Az író virtuóz módon lavírozik a különböző létformák közt, hol ütköztetve, hol a közös nevezőt keresve, egy lélegzetelállítóan izgalmas krimiben, ahol az álnok válnok dönti el a szénláncú jövőt. A kötet kapcsán fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a könyv fundamentumaiban rázza meg a lét és az evolúció eddig háborítatlan összefüggését, egy olyan összefüggésrendszerben mondhatni kozmobiológiában, ahol a szociáldarwinizmust évismétlésre köteleznék Az is mesteri, ahogy a szerző a különböző létformákhoz más és más grammatikai eszközökkel közöl és érzékeltet. A narratíva dinamizmusa mint egy vadiúj Bugattié, s már lobognak is a partjelző színes zászlók. Werner Heisenberg alapvetésében még nyelvtanilag elkülönül rész és egész, a kötetben azonban, ha hihető Heisenberg eredeti állítása, miszerint mindenik elemi szám mögött platóni idea áll, a nyájas olvasó cafatokra rágja körmét az utolsó oldalig.

 

Kerekes Roadmovie Tamás

„Már eddig is túl sok ember halt bele,

hogy nem olvasott elég Kerekes Tamás-t.”

Magyar Irodalom Rt.

 

 

 

Herbert főleg olyan folyamatokat vizsgál, amikor egy váratlan esemény és erő folytán az addig fennálló viszonyok megváltoznak, és ez milyen hatással van a társadalom egészére.(Hackett)

Hiánypótló jelleggel először jelenik meg magyar nyelven Frank Herbert Heisenberg szeme című regénye. A történet először 1966 júniusa és augusztusa közt jelent meg több részletben, az amerikai Galaxy magazinban. A cím Heisenberg határozatlansági relációjára utal, ami a kvantummechanika egyik alapelve. Ez az összefüggés azt állítja, hogy nem tudjuk egy részecske bizonyos megfigyelhető változóit egyszerre tetszőleges pontossággal megmérni azonos pillanatban, még elvileg sem. Ezt az elvet bontja ki könyvében Herbert molekuláris szinten, egy születendő gyermek génállományának kialakulásával kapcsolatban, és a történet hátterét adó furcsa társadalom viszonylatában is.(fantasyfan)

A kiadó:

A távoli jövőben az emberiség merev kasztrendszerben él. A Földet eonok óta a halhatatlan optimberek irányítják. Hatalmuk korlátlan és megkérdőjelezhetetlen. Génsebészeti úton manipulált és a múlt felől tudatlanságban tartott közemberek végtelen milliói szolgálják őket. Az utódnemzésre csak a kiváltságos kevesek kapnak engedélyt, de még ők is csak elvétve produkálnak életképes utódot. A génmódosítások eredményeként az emberek akár évszázadokig is élhetnek, ha a megfelelő enzimtartalmú szerekkel kezelik őket. Az optimberek azonban csak a leghűségesebb és leghasznosabb szolgáiknak biztosítják a hosszú élet kegyét.

 Dr. Vyaslav Pottert, a Központ génsebész specialistáját egy napon különleges esethez hívják. A metszésre váró embrió rendelkezik mindazzal a potenciállal, ami lehetővé tenné, hogy optimber váljon belőle. Ám egy ismeretlen külső erő hatására a génsebészeti beavatkozás eredménye egy olyan magzat lesz, melynek, ha felnő, nem lesz szüksége enzimbevitelre a hosszú élethez, ráadásul képes lesz egészséges, élő gyermekek nemzésére. Potter tudja, hogy az életével játszik, mégis képtelen rá, hogy elpusztítsa a embriót, mely veszélybe sodorhatja az optimberek uralmát…

 

 

 

Kevélység

A létezés szenvedélye

Bazzicalupo, Laura

A hét főbűn lehet a jövő befektetési sikerterméke

 

 

Az üdvösség elnyerését leginkább veszélyeztető hét főbűn nem a Bibliából származik. A halálos bűnök lajstromát Gergely pápa vette fel a katolikus egyház katekizmusába a hatodik században. Ekkor még közéjük tartozott a szomorúság is, melyet utóbb a restségre cseréltek. Legsúlyosabbnak a kevélység, legenyhébbnek a bujaság számított. A hét főbűn

„Bár az önhitt ember gyakran öltözik a dicsőség köntösébe, a hatalom szavaiba, bár sokszor emeli ki saját nagyságát, szenvedélye halálszenvedély. Oidipusz lányának kecses alakja, a fekete kendővel keretezett halottsápadt arccal, egy csapásra leleplezte vad hajlamát, hogy saját létezését csak az élő, bizonytalan, zavaros környezet eltávolításával erősítheti meg, csak azzal, hogy elszakítja magától az élvezetet, azaz csakis egy önpusztító győzelemben, ami engem megrémít.”

„Mégis, mit képzel ez magáról?«

 Az öltönyös, nyakkendős férfi ellenkezést nem tűrő módon tör magának utat a hivatal ajtaja előtt összegyűlt kis tömegen át, pedig a sorban álláshoz sorszámot kell húzni (a cetlit pedig odabenn visszaadni). Önhatalmúlag kinyitja a tisztviselő
gondosan csukva tartott ajtaját, és még át se lépte a küszöböt, már bele is kezd a mondókájába, megkövetelve a rá irányuló figyelmet. Meg is kapja. Arrogancia. Anélkül beszél, hogy közben meghallgatná a másikat is. Nem is törődik azzal, hogy beszélgetőpartnere épp vitába akar szállni vele valamiről. A tanár bízik magában. Mindig mindent tud, mindig igaza van, mert ő a tanár, és azért tanár, mert mindig igaza van. A leghalványabb gyanú sem él benne, hogy esetleg a másiknak is lehet akár egy újszerű nézőpontja a témával kapcsolatban. Abból indul ki, hogy ő mindent tud. Vagy legalábbis ezt gondolja, ettől az egész kissé komikus lesz. Nagyképűség. Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a „törvény előtti egyenlőség”. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az „előjoga” valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt. Önteltség. Egy másik államférfi : a semmiből küzdötte fel magát, keményen megdolgozott az elismerésért, és szert tett arra a képességre, hogy mások gyengéit kihasználja. De túl régóta gyakorolja a hatalmat, ezért úgy gondolja, hogy csak ő alkalmas erre a feladatra, ő érti a legjobban. Központosító személyiség. Szereti hűséges végrehajtókkal körülvenni magát, nem hagy teret sem az ellenségnek, sem az építő kritikának. Amikor végre felüti a fejét az elégedetlenség és a viszály, ezeket nem is érzékeli, mivel meg van győződve arról, hogy mint mindig, most is ura a helyzetnek, sőt bárkit egy csapásra el tud hallgattatni egy újabb dührohammal. Biztos magában, biztos a győzelemben. Amikor pedig elbukik, vereségén kisgyermekként csodálkozik. A mindenhatóság képzete.”

Laura Bazzicalupo: Kevélység A létezés szenvedélye

Minden bűn kezdete: a gőg - értékeli a katolikus hét főbűn listavezető törvényszegését a könyvsorozat újabb kötetének első fejezetcíme. S valóban a bukott angyalok vezetőjében, Luciferben fogant meg a kevélység tulajdonsága, s lett a gonoszság atyja, Sátán. Az olasz szerzőnő szokatlan, a vallásos hagyománytól függetlenül, mai szemlélettel vizsgálja e vétket vagy inkább jellemvonást. A fülszöveg ekként írja le a bűnök királynőjét: Beszél, anélkül, hogy másokra figyelne, és mindig igaza van: nagyképű. Megvan a pénze és a hatalma, azt akarja, hogy minden tőle induljon ki: öntelt. Gyönyörű és elérhetetlen, minden mozdulatában saját testére összpontosít: hiú Ha egy ember élete egészében erényes, sőt tökéletesen erkölcsös lenne, és a gőg koronázna meg ennyi erényt, akkor az önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy rontó árnyékkal beborítva, megsemmisítse ezt az életet. A gőg egymagában, lévén a bűnök legsúlyosabbika, képes kárhozatra rendelni az embert.

Ke­vély­ség, fös­vény­ség, bu­ja­ság, irigy­ség, tor­kos­ság, harag, jóra való rest­ség – ez a hét ki­fe­je­zés a bűnök egész uni­ver­zu­mát fog­lal­ja össze. A hét fő­bűn­re az ókori vi­lág­ban a go­nosz meg­tes­te­sü­lé­se­ként te­kin­tet­tek, a zsi­dó-ke­resz­tény kul­túr­kör­ben pedig az er­kölcs­te­len­ség meg­fé­ke­zé­sé­nek egyik fő­pil­lé­re­ként ka­pott ki­emelt sze­re­pet. Mit mon­da­nak ezek a ki­fe­je­zé­sek nap­ja­ink­ban? Mi ma­radt meg egy­ko­ri vég­ze­tes és ve­sze­del­mes ter­mé­sze­tük­ből?

Vajon sze­re­pet kap­nak-e ko­runk tár­sa­dal­má­ban is, vagy netán már el­avult­nak szá­mí­ta­nak egy olyan vi­lág­ban, ahol „min­den el­megy”, ahol már min­den ha­tárt meg­szeg­tünk. Fel­ele­ve­nít­he­tők és új­ra­ér­tel­mez­he­tők, netán be­épít­he­tők a pszi­cho­ló­gi­á­ba és a pszi­cho­ana­li­ti­kus te­rá­pi­ák­ba? Egy biz­tos: vé­tek­ről és bűn­ről lehet idő­sze­rű­en be­szél­ni. Ebben az új so­ro­zat­ban hét tudós kutat az újabb vá­la­szok után. A fő­bű­nö­ket egé­szen szo­kat­lan, mai szem­lé­let­tel vizs­gál­ják, amely már távol áll attól a val­lá­sos ha­gyo­mány­tól, amely­ben ere­de­ti­leg meg­for­má­lód­tak. Kor­sze­rű­en, in­kább ki­áll­ha­tat­lan szen­ve­dély­ként ér­tel­me­zik őket.

A hoz­zá­juk való vi­szony az em­be­ri­ség azon ké­pes­sé­gét fe­je­zi ki, amellyel kü­lönb­sé­get tesz jó és rossz kö­zött. Be­szél, anél­kül, hogy má­sok­ra fi­gyel­ne, és min­dig igaza van: nagy­ké­pű. Meg­van a pénze és a ha­tal­ma, azt akar­ja, hogy min­den tőle in­dul­jon ki: ön­telt. Gyö­nyö­rű és el­ér­he­tet­len, min­den moz­du­la­tá­ban saját tes­té­re össz­pon­to­sít: hiú. A ke­vély­ség a bűnök ere­de­te: ta­la­já­ból táp­lál­ko­zik a többi bűn, me­lyek mind ennek kü­lön­bö­ző for­mái. A ke­vély­ség ugyan­ak­kor a csúcs­pont­ja és a be­te­tő­zé­se is ugyan­en­nek a sor­nak: a bűnök ki­rály­nő­je. Tehát ha a többi mind hi­á­nyoz­na, ha egy ember élete egé­szé­ben eré­nyes, sőt tö­ké­le­te­sen er­köl­csös lenne, és a gőg ko­ro­náz­na meg ennyi erényt, akkor az ön­ma­gá­ban ele­gen­dő lenne ahhoz, hogy rontó ár­nyék­kal be­bo­rít­va, meg­sem­mi­sít­se ezt az éle­tet. A gőg egy­ma­gá­ban, lévén a bűnök leg­sú­lyo­sab­bi­ka, képes kár­ho­zat­ra ren­del­ni az em­bert. Ere­det és csúcs­pont.

 

Pete McCarthy ünnepel

 

Valamikor februárban (amikor az angolok jelentős része az utálatos időjárás hatására komolyan elgondolkodik azon, hogy egy esetleges téli álom és a melegebb éghajlatra történő disszidálása közül melyiket is válassza, különös tekintettel a televízióban ez időtájt szinte folyamatosan sugárzott ausztrál krikettmeccsekre) belé hasított a felismerés. Miért ne ünnepelje külföldön valahol a Szent Patrik napot. Miért is töltené ezt az ünnepnapot egy angol pubban, szemtelenül drága Guinesst kortyolva, miközben a hangszórókból Van Morrison válogatott dalai szólnak, amikor mindössze 149 fontért ugyanezt tehetné egy ír kocsmában, de sokkal kedélyesebb társaságban. Először New York jutott az eszébe a maga zöld sörével, barátságos, pirospozsgás-na és persze homokos-ír rendőreivel. Aztán Dublin a maga fantasztikusan gazdag irodalmi örökségével és az esetek többségében az utcán, lehetőleg a Westminster apátsággal szomszédos Temple Bár közelében, rókázással végződő kanbulijaival. A szíve mélyén azonban érezte, hogy egy McCarthy kocsmát kell felkeresnie. A név már csak kötelez-gondolta.

Remek este volt. A harmonikás többször leesett a színpadról, ezúttal háttal. És micsoda kozmopolita közönség volt! Az asztaloknál írek és angolok mellett amerikaiak, olaszok, franciák, skótok, gyanús külsejű, de dúsgazdag oroszok, meg persze magyarok üldögéltek. Vagy féltucat nyelven ujjongtak egyszerre.

Valamivel tizenegy óra után lehetett, amikor ráeszmélt, hogy Dédy, a csapos egyértelműen és vitathatatlanul a legjobb barátja, sőt az sem kizárt, hogy közeli rokonok. Elmondta neki, hogy tulajdonképp nem is érzi magát angolnak. Ezért galléron ragadta szenvedélyesen és így kiáltott- „Én a szívem mélyén ír vagyok. Tudom, hogy hozzájuk tartozom.”

Hogy eltökéltségének nagyobb nyomatékot adjon, fellökött egy tele korsót.

-          Hát, uram, ez nagyszerű. Gratulálok hozzá

-          Odakint megállt a zöld lóherés neon alatt és felnézett.

 McCarthy. Magyarország legjobb ír kocsmája- hirdette a felirat.

Felhajtotta gallérját. Március közepén azért még Magyarországon is csípősek a hajnalok.

.A fenébe is- gondolta. - Jövőre mégiscsak Dublinba megyek.

Pete McCarthy Bronxban

 

Már Szent Patrik reggelén vidámabb színezetet kaptak a dolgok. Látott egy apácát, ki autóriasztójával bíbelődött. Ma már mindennaposak a gitározó papok, s az apácák is kiskosztümben szerepelnek. S az éneklő apácáról sem hallani mostanság. Lehet, hogy reggel arccal lefele találtak rá Mick Jagger úszómedencéjében.

Nem tudni. A Vatikán nagyon szeret titkolózni.

Az apáca magabiztosan halad előtte az utcán, mint egy bronxi zsebtolvaj, aki azért öltözött így, hogy kihangsúlyozza a nőisségét. Egy Vigyorgó Töksör-t reklámozó táblánál fordul jobba és eltűnik a szem elől.

Lát egy családot, kiknek mindegyike fehér, műanyag keménykalapokat viselnek, amelyen Bud Light felirat virít lóherékkel. Első ránézésre idétlennek tűnhet, de ha belegondolunk, hogy pont így nézne ki a Wales és Írország között közlekedő kompjárat, ha Szent Patrik napján a Budweiser szponzorálná, akkor be kell látni, hogy ez igazán autentikus. Amikor elhalad egy Gap bolt mellett, a mellette vonuló nő megkérdezi, hogy látta-e a tudósítást arról a srácról, akinek nem volt lába, ezért kerekes székből rabolt és elvitt 101 farmernadrágot. A menetben teljesen helyénvaló, hogy a felvonuló tűzoltók élén egy zöldre festett bajszú férfi menetel. Mögöttük az Ír Szabadság Szervezet katonai sikkben, mely olyan hatást kelt, mintha egy lázadó kamasznak az anyja megengedné, hogy fekete göncöt hordjon, de csak azzal a feltétellel, ha felveszi a karácsonyra kapott szép felsőt is.

Az amerikai rendőrök, kik vigyázzák a rendet hurkagyurkák. Tudat alatt azt az üzenetet sugározzál, hogy „Ne menekülj. Nem tudunk üldözőbe venni, ezért le kell, hogy lőjünk.”

Pete az estét a Grenwich Village-i tánccsarnokban akarja zárni. Látni akarja a Pápuák frontemberét, MacGowan-t. A hírhedt ír zenész arra tette fel az életét, hogy minél hitelesebben alakítson egy alkoholista ír látnokot, ezért minden fellépésében megvan az a lehetőség, hogy talán ez lesz az utolsó. Egy barátja egyszer látta, hogy a Pápuák egyik fellépésén zöld epét öklendezett fel a színpadon. Lássuk be: élőben meghalni egy Grenwich Willage-i színpadon, Szent Patrik napján, italról, elnyomásról és száműzetésről énekelve-ez igazi New York-i tündérmese lenne. Miközben a helyszínt keresi, elképzeli a zenészt az öltözőben, kezében egy martinis pohár, előtte egy pap, aki feladja az utolsó kenetet, a hangtechnikus pedig nekikészül, hogy magnóra vegye a showt: Halál élőben.

A Rocky’s –ban egy eszméletlen férfi fekszik a vécé előtt, mint egy faragott lovag egy középkori sírboltban, csak betegesebb kinézetű. Az egész hely tele van törött üvegcserepekkel, a padló jobban ragad, mint egy ibizai táncparkett teljes kihasználtságában, egy Öntsd a Hátad Mögé az Ingyen Baileys-t est után. Ahogy kilép a kocsmából, egy fekete Range Rover kanyarodik oda a járdaszegélyhez, két hosszú hajú nő ül benne.

- Helló! Merre mész? Beszállsz?

Nem, mert házas vagyok, és mert férfiak fekszenek a kocsi hátuljában késsel a kezükben. Inkább egy joviális orosz vezette taxiba ül be.

- Moszkvában mindenki úgy iszik, mintha minden nap Szent Patrik nap lenne-mondja büszkén vigyorogva.

Pete McCarthy és a Szent Patrik- nap

 

Tűnődik. Van-e élet a halál után, s ha igen, akkor felváltják-e a húszasát?

 Kínzó dilemma.

A kocsmában Chris mesél, miszerint azért hagyta ott a dublini rendőrséget, mert kapott egy lemezszerződést. Írországba azért került gyermekkorában, mert akkor sok korabeli kölyköt küldtek át, hogy távol tartsák őket a herointól.

A New York-i Szent Patrik-napi parádé sok hasonló rendezvénynek volt ihletője világszerte, nem utolsósorban magának az írországinak is, ahol az 1970-es évekig ezen a napon minden kocsma zárva tartott, ezért megfelelően jámbor és istenfélő hangulatba került mindenki. Az egyetlen fény, ami megcsillant ennek a szórakozásmentes alagútnak a végén, a dublini kutyakiállítás volt, melyet hagyományosan ugyanazon a napon rendeztek- és ahol különleges engedéllyel lehetett alkoholt felszolgálni a meglepően nagyszámú kutyabarátnak, akik minden évben szorgalmasan ellátogattak oda. New York azonban tudatosan eltávolodott attól a liberális észak-európai hagyománytól, hogy a közkönyvtárak olyan helyek, ahová csavargók és őrültek bármikor bemehetnek aludni vagy melegedni. Az ír bevándorlók közül volt, aki a felemelkedés kevésbé megszokott, konvencionális módját választotta, mint például Billy, a Kölyök, ám Joe McCarthy szenátor, a másik híres személyiség, aki szégyent hozott a családra. 20 ezer ír halt meg a New Orleans-is csatorna ásása közben az 1830-as években és ugyanennyi ír élt disznókat és kecskéket tartva abban a putrikból álló városban, ami ma a Central Park helyén volt. A könyvtárban van mellékhelység és telefonfülke, de nincs bár. Történelmi tévedés. Ugyan mivel lehetne jobban feldobni egy kéziratot, mint néhány itallal a nap végén? Bár vigasztaló, hogy egy pasas cracket akart eladni nekem a férfi vécében. Tulképp lényegtelen, hogy miért hívnak Amerikában minden italt folyékony tápláléknak, ami úgy hangzik, mint egy rendőr tanúvallomása arról, hogy a gyanúsított mit fogyasztott, miközben északi irányban haladt a kettes főúton. Az utcán egy törött mankójú férfi énekli, hogy Többé nem tehetitek azt a zsidókkal, mint Jézussal. Betér egy kocsmába,ott egy bekeretezett karikatúra verekedő bolsevikokat és íreket ábrázol.

 AZ AMERIKAI HOTEL SÜRGŐSEN KIDOBÓT KERES , olvashatni alatta.

 Egy másikon egy férfi van, aki azt mondja: „Azért jöttem Amerikába, mert azt hallottam, hogy itt az utcák arannyal vannak kikövezve. Amikor megjöttem, három dologra jöttem rá. Az utcák nincsenek kikövezve arannyal. Egyáltalán nincsenek kikövezve. Azt várják tőlem, hogy én kövezzem ki őket.”

Rájön, hogyha New Yorkban zsidó, külföldön amerikai, az megkönnyíti az életét. Hiába ír.

 

Kerekes Tamás

Pete McCarthy

 

Marokkói kedvenc medinájában gondolatban kihúzza az étlapról a Teve púpját csodaszószban-t, a Főtt borzot cserépedényben-t, és a Lép cucc epemártással-t.

Látni egy Corona-Beer posztert egy kínai fűszeres kirakatában. A mexikói sör különleges vonzereje, ha az ember jól érti, abban rejlik, hogy az ember olyan üvegből issza, aminek a nyakába be kell dugni egy szelet citromot. Egy komoly sörivó számára ez legalább olyan vonzó, mint egy pohár Guiness –banánnal. Láthatni a kínai negyed közepén egy olyan elárusítóhelyet, ahol gyümölcsös latin-amerikai söröket árulnak. Egy tipikus, borostás mexikói bandita kacsint le a képről sombrerója alól. Ponchót visel. A sombrerójáról zöld lóherék lógnak.

 Alatta a felirat:

Csókolj meg. Ír vagyok.

Keresi barátját a Holdkórosok Védőszentje Bárban, de csak Aident találja, aki mesél egy dublini barátjáról, aki New York-ban dolgozik művészet kézbesítőként. Ez azt jelenti, hogy nagyon drága festményeket hoz és visz a kőgazdag gyűjtőinek. Egyszer eladott egy Van Goghot, a fickó meg berakta a vécébe a többi mellé. Bérbe adja őket partikra, húsz rongyért darabját, hogy a lusta fasztarisznyáknak legyen miről beszélgetniük. A beszélgetés végén taxiba ül. Felkelti a sofőr, hogy megérkeztünk, sikerül úgy kiszállnia a kocsiból, hogy ne essen a csatornába, és eljutnia a liftig, hogy ne menjen át az üvegajtón. A portás mindezt élesen látja, s beléptekor épp a gyilkosságiakat hívja. Kissé emlékezteti őt a jelenet arra, hogy megpróbált kocsijában kereket cserélni az autó ablakán keresztül, 120-as tempóban -A remény eltolódott. Egyre nehezebb átvészelni az éjszakát. Hajnali háromkor a pamutpóló a svéd királyra hasonlít, akit orosz csapatok üldöznek. Egy harkály akarja elorozni a tombolanyereményét? Kifogyott a szalvétából. Hát sosem lesz ennek vége? Emlékezet arra az emberre, akinek a papagája földművelődési miniszter lett. Már élvezni az élet egyszerű örömeit, mint a gazdálkodás vagy a gégecsövön lovaglás.(Woody Allan)

Avval vigasztalja magát, hogy, másnap a Nehéz Üveg kocsmában találkozik egy dramaturggal. Durva hely, két nappal ezelőtt leszúrtak egy embert a bárpultnál.

 

Másnap

Egy zöld póló állja útját, tulajdonosa a „Celtic Glasgow Fan Club” feliratot viseli, úgy néz ki, hogy most nyelte le Mike Tysont, elég ijesztő figura, most tévesztette el a száját az italával. Úgy tűnik hogy nem szorul rá, hogy vízágyúval védjék meg.

Sok más dolog mellett azért is nagyszerű Billy Wilder Sunset Boulevard-ja , mert csak a végén derül ki, hogy az egész történetet az a hulla meséli el, akit a víz felszínén látunk lebegni a nyitójelenetben. Ha egy történetet egyes szám első személyben mondanak el, az általában garanciát jelent, hogy a főhős egykedvűen veszi, mit hoz az élet.

 

Kerekes Tamás Doc Hollywood

 

Boston

 

Az Ötödik sugárút háziállat-ellátójában fenyőillatú zergebőrdarabokat árulnak, hogy a kutyus hátsóját kitöröljék vele, de a helybeliek még edzőtermeket is tartanak fenn a kutyáik számára és állítólag szivarklubjuk is van. Egy hölgy, miután megbizonyosodott róla, hogy minden csúnyaságot eltakarított, összehajtogatja a bőrdarabot és berakja egy papírzacskóban a zsebébe. Egy másik bolygóról érkező látogató nyilván úgy értelmezné ezt, hogy a bíróság kutyaszargyűjtésre kötelezte az embereket, és eszébe sem jutna, hogy ez egy szabadon választott program AZ ÉV 365 NAPJÁRA. Remélhetni csak, hogy hirtelen felmelegszik az idő, és a hölgy csak a köbvetkező novemberében nyúl csak a zsebébe. Keres egy kajáldát, egy 110 éves román hozza ki az étlapot. A New York Times kerül a kezembe, benne egy fénykép Ken Livingstonról, London polgármesteréről. Azért érkezett Bostonba, hogy ötleteket gyűjtsön, hogyan működnek más nagyvárosok, és ezeket otthon is megvalósítsa. A látogatásról szórakozott tárgyilagossággal számol be az újság. Amikor Livingstone-tól megkérdezték, hogy mivel töltötte az idejét, mielőtt politizálni kezdett, azt felelte:

-          Keményen ittam.

Az újságíró teljesen le volt nyűgözve. Egyetlen amerikai politikus nem mert volna megkockáztatni egy ilyen választ. Ez azért lehet, mert Amerikában nem isznak elég keményen?

Az East Village-ban van egy bár, amit St. Dymphanról, a holdkórosok ír védőszentjéről neveztek el. Egy mexikói pincér bort tölt át az egyik üvegből a másikba, de olyan lassan, hogy elsőre azt hiszem, hogy egy szobor. A Rocky Sullivan kocsmában folytatódik az est. Itt ingyen van a sör a hétfői meccs alatt, amíg az első ember el nem megy vizelni. Évekig tarthat felépülni a mentálist traumából és a hólyagsérülésből. Gondolhatni, hogy az igazi alkeszek inkább összevizelik magukat. Ha a pultos kiszúrja, azt hazudják, hogy leöntötték őket. Az étlap legvonzóbb darabja: béka zabkásával. Egy bőrkabátos, fiatalabb ember olyan nyelven üvöltözik a mobiltelefonjába, melyet nem ismerhetni. Megbántott, felháborodott hangja nem sok jót sejtet, mintha egy üzletről beszélne, amelyikben hibás elektronikai készüléket vett, vagy éppen lecseszne valaki amiért nem a megfelelő embert tette el láb alól. A disznógyomor zabkásával mindössze 2 dollár 95.Mire az evés befejeződik, a bőrkabátos abbahagyja a telefonálást Elégedettnek látszik, ma este már biztos, hogy sikerült neki  nyélbeütni egy gyilkosságot.

Boston

 

Az Ötödik sugárút háziállat-ellátójában fenyőillatú zergebőrdarabokat árulnak, hogy a kutyus hátsóját kitöröljék vele, de a helybeliek még edzőtermeket is tartanak fenn a kutyáik számára és állítólag szivarklubjuk is van. Egy hölgy, miután megbizonyosodott róla, hogy minden csúnyaságot eltakarított, összehajtogatja a bőrdarabot és berakja egy papírzacskóban a zsebébe. Egy másik bolygóról érkező látogató nyilván úgy értelmezné ezt, hogy a bíróság kutyaszargyűjtésre kötelezte az embereket, és eszébe sem jutna, hogy ez egy szabadon választott program AZ ÉV 365 NAPJÁRA. Remélhetni csak, hogy hirtelen felmelegszik az idő, és a hölgy csak a köbvetkező novemberében nyúl csak a zsebébe. Keres egy kajáldát, egy 110 éves román hozza ki az étlapot. A New York Times kerül a kezembe, benne egy fénykép Ken Livingstonról, London polgármesteréről. Azért érkezett Bostonba, hogy ötleteket gyűjtsön, hogyan működnek más nagyvárosok, és ezeket otthon is megvalósítsa. A látogatásról szórakozott tárgyilagossággal számol be az újság. Amikor Livingstone-tól megkérdezték, hogy mivel töltötte az idejét, mielőtt politizálni kezdett, azt felelte:

-          Keményen ittam.

Az újságíró teljesen le volt nyűgözve. Egyetlen amerikai politikus nem mert volna megkockáztatni egy ilyen választ. Ez azért lehet, mert Amerikában nem isznak elég keményen?

Az East Village-ban van egy bár, amit St. Dymphanról, a holdkórosok ír védőszentjéről neveztek el. Egy mexikói pincér bort tölt át az egyik üvegből a másikba, de olyan lassan, hogy elsőre azt hiszem, hogy egy szobor. A Rocky Sullivan kocsmában folytatódik az est. Itt ingyen van a sör a hétfői meccs alatt, amíg az első ember el nem megy vizelni. Évekig tarthat felépülni a mentálist traumából és a hólyagsérülésből. Gondolhatni, hogy az igazi alkeszek inkább összevizelik magukat. Ha a pultos kiszúrja, azt hazudják, hogy leöntötték őket. Az étlap legvonzóbb darabja: béka zabkásával. Egy bőrkabátos, fiatalabb ember olyan nyelven üvöltözik a mobiltelefonjába, melyet nem ismerhetni. Megbántott, felháborodott hangja nem sok jót sejtet, mintha egy üzletről beszélne, amelyikben hibás elektronikai készüléket vett, vagy éppen lecseszne valaki amiért nem a megfelelő embert tette el láb alól. A disznógyomor zabkásával mindössze 2 dollár 95.Mire az evés befejeződik, a bőrkabátos abbahagyja a telefonálást Elégedettnek látszik, ma este már biztos, hogy sikerült neki  nyélbeütni egy gyilkosságot.

Boston

 

Az Ötödik sugárút háziállat-ellátójában fenyőillatú zergebőrdarabokat árulnak, hogy a kutyus hátsóját kitöröljék vele, de a helybeliek még edzőtermeket is tartanak fenn a kutyáik számára és állítólag szivarklubjuk is van. Egy hölgy, miután megbizonyosodott róla, hogy minden csúnyaságot eltakarított, összehajtogatja a bőrdarabot és berakja egy papírzacskóban a zsebébe. Egy másik bolygóról érkező látogató nyilván úgy értelmezné ezt, hogy a bíróság kutyaszargyűjtésre kötelezte az embereket, és eszébe sem jutna, hogy ez egy szabadon választott program AZ ÉV 365 NAPJÁRA. Remélhetni csak, hogy hirtelen felmelegszik az idő, és a hölgy csak a köbvetkező novemberében nyúl csak a zsebébe. Keres egy kajáldát, egy 110 éves román hozza ki az étlapot. A New York Times kerül a kezembe, benne egy fénykép Ken Livingstonról, London polgármesteréről. Azért érkezett Bostonba, hogy ötleteket gyűjtsön, hogyan működnek más nagyvárosok, és ezeket otthon is megvalósítsa. A látogatásról szórakozott tárgyilagossággal számol be az újság. Amikor Livingstone-tól megkérdezték, hogy mivel töltötte az idejét, mielőtt politizálni kezdett, azt felelte:

-          Keményen ittam.

Az újságíró teljesen le volt nyűgözve. Egyetlen amerikai politikus nem mert volna megkockáztatni egy ilyen választ. Ez azért lehet, mert Amerikában nem isznak elég keményen?

Az East Village-ban van egy bár, amit St. Dymphanról, a holdkórosok ír védőszentjéről neveztek el. Egy mexikói pincér bort tölt át az egyik üvegből a másikba, de olyan lassan, hogy elsőre azt hiszem, hogy egy szobor. A Rocky Sullivan kocsmában folytatódik az est. Itt ingyen van a sör a hétfői meccs alatt, amíg az első ember el nem megy vizelni. Évekig tarthat felépülni a mentálist traumából és a hólyagsérülésből. Gondolhatni, hogy az igazi alkeszek inkább összevizelik magukat. Ha a pultos kiszúrja, azt hazudják, hogy leöntötték őket. Az étlap legvonzóbb darabja: béka zabkásával. Egy bőrkabátos, fiatalabb ember olyan nyelven üvöltözik a mobiltelefonjába, melyet nem ismerhetni. Megbántott, felháborodott hangja nem sok jót sejtet, mintha egy üzletről beszélne, amelyikben hibás elektronikai készüléket vett, vagy éppen lecseszne valaki amiért nem a megfelelő embert tette el láb alól. A disznógyomor zabkásával mindössze 2 dollár 95.Mire az evés befejeződik, a bőrkabátos abbahagyja a telefonálást Elégedettnek látszik, ma este már biztos, hogy sikerült neki  nyélbeütni egy gyilkosságot.

McCarthy Marokkóban

 

Egy teázóban három fivér részletesen elmeséli egy másik McCarthy történetét, aki misszionáriusként dolgozott, amikor megölték. A teste nagy részét megették, de a feje valahogy épségben maradt. Az ausztrál őslakosok példáján felbuzdulva, akiknek sikerült csontokat visszakövetelniük különböző brit múzeumokból abban reménykednek, hogy megkaphatják a fejet, és visszavihetik Írországba. Ennek persze kicsi a valószínűsége, jelenleg ugyanis szent fétisként tisztelik, és egy üvegtárolóban tartják valahol Afrikában. Conor azt javasolja, hogy egy másik McCarthy vállalja a visszaszerzést Írország nevében. Elképzelhetni, hogy McCarthy átküzdi magát az őserdőn, hóna alatt egy szigorú arckifejezésű fejjel, közben pedig haragos és megdöbbentően jó kondiban lévő fétisimádók üldözik, így udvariasan visszautasítja a felkérést.

 

Marokkó

 

A Cafe Central volt az a hely, ahol Burrougs, Ginsberg és a haverjaik itták az abszintot az ötvenes években. Manapság már nem kaphatni alkoholt a medinában. A kávézóban feltűnik egy zöld fezt viselő alak, megéljenzik. Ugyanis néhány éve egy nyaraláson, a Kanári szigeteken, n elment golfozni az egyik barátjával, akit alaposan megviselt az előző éjszaka. Az első lyuknál belecsapott a fickóba egy villám és ledöntötte a lábáról. Amikor magához tért, fogalma sem volt arról, hogy mi történt. Csak annyit tudott, hogy fekszik a földön és nagyon szarul van. Azt gondolta, hogy még jobban bekarmolhatott előző este, mint hitte. Úgyhogy fogta magát és visszament a bungalóba aludni. A kávézóban most egy óriáskivetítőn emberek síelnek. A Sky Sport a leghatékonyabb emlékeztető, hogy tökéletlen világban élünk. Jön a pincér a calamári saláta, fél liter avas bort hoznak hozzá, ami úgy néz ki, hogy sebfertőtlenítésre használják. Az elbűvölő öreg pincér kísértetiesen hasonlít Lugosi Bélára, a filmstúdiók vámpírjára. Az evés végén hoz egy pohár Muscatelt, hogy elvegye a bor ízét. Az ablakon kinézek az utcára és látom, hogy egy nő vécéülőkét visz a karjára akasztva, mint egy retikült. Európa végtelenül távolnak tűnik, pedig maga a földrész látható az utca végéről. Amikor a vonat kigördül az állomásról, a kalauz bejelenti, hogy ma nem szolgálnak fel frissítőket, mert a büféskocsi egyik kereke kiesett.

Ingyenes kávét és teát az első vagonban szolgálnak fel, -közli az utaskísérő. Aki vásárolni akar az ingyenes teából és kávéból, az fáradjon az első kocsiba- teszi hozzá, és úgy néz ki, mint egy átállási gondokkal küzdő náci

.A vonaton új ír újságokat kapni.

 Valaki ellopott negyvenhat vérebet egy kenti kutyatenyészetből. Egy rendőrőrmestert bűnösnek találtak közszeméremsértés vádjában, amiért egy kilencvenhárom éves hölgynek mutogatta magát egy öregek otthonában, ahová az apjához ment látogatóba. Balszerencséjére az eseményt rögzítette a biztonsági kamera. Azonban a férfi ártatlannak vallotta magát, mondván, hogy tönkrement a cipzárja, az alsónadrágja meg magától csúszott le és azért nem látta, mert 150 kiló és a hasától nem látta. A vonaton érezni egy kis mellkasi fájdalmat, de gondolhatni, ez is a szolgáltatás része, mert ha az embernek eszébe jut a rák valószínűsége, akkor nem gondol automatikusan vonatszerencsétlenségre.