2009-02-11 06:04:59
Kis
magyar szakácskönyv
Gundel
Károly
Corvina
A durván
80 oldalas munkába befért a parfé Gellért módra, vagy a pálinkás
barackíz. Kimaradt a posírozott tojás, de választhatunk a Pethes és
az Újházi leves között. Halászléből négy fékét tart
számon.
A szerző
neve ma is jól ismert az egész világon, a hazánkba látogató
turisták nagy része biztosan felkeresi az 1910-ben alapított
hírneves vendéglőt, a Gundelt. Könyvünk a magyar szakácsművészet
legnagyobb példányszámban, legtöbb nyelven megjelent
receptgyűjteménye, első kiadása óta több mint negyven kiadást ért
meg. A receptgyűjteményt a szerző fiai átdolgozták, modernizálták.
A kis könyv előszava összefoglalja mindazt, amit e népszerű
receptgyűjteményről tudni érdemes; második része Gundel Károly
(1883-1956) élettörténetét tartalmazza; a harmadik fejezetben az
olvasó Gundel Károly szellemes, jóízű írásaiból talál válogatást,
míg a negyedik fejezet könnyen követhető tanácsokat ad a magyaros
ízek megteremtéséhez. Ezután következnek az ételleírások, amelyeket
számos színes ételfotó illusztrál.
Corvina Kiadó
„Nem is úgy érzem magam, mint
vendéglős, aki pénzért ételt és italt árul, hanem mint vendéglátó
magyar házigazda, akinek házát megtisztelik vendégei
látogatásukkal” – vallott egyszer így Gundel Károly. Gyönyörű ars
poetica, egyszerű, becsületes, szerény, végtelenül család, hivatás
és vendégszerető vendéglős volt. Neve úgy forrt össze Budapesttel,
mint Zacher-é Béccsel, Kempinski-é Berlinnel, vagy Ritz-é
Párizzsal. 1883. szeptember 23-án született Budapesten, édesapja
Gundel János. A Budapesti Kereskedelmi Akadémián tanult, a vakáció
hónapjait arra használta fel, hogy Németországban,
Franciaországban, Svájcban és Ausztriában nyelveket tanuljon,
valamint a szakmát tanulmányozza. Megismerkedett Sezar Ritz-el, a
zseniális hoteljével, akinek munkássága mély benyomást tett az ifjú
Gundelre. 23 évesen a Tátralomnici Nagyszálló igazgatóhelyettese,
majd két év után igazgatója. Itt ismeri meg feleségét is.
Családalapítása után 1910-től a budapesti Városligetben lévő
Állatkerti Vendéglőt bérli, majd rövid ideig, 1920-25-ig a Royal
Szálló éttermeit, 1927-től pedig a Gellért Szálló éttermeit bérli.
Étlapjain a magyar és a francia konyha ételein kívül rendszeresen
szerepelnek egyéni kreációi is. Ki ne ismerné például a
Gundel-palacsintát. Élete hasonlított a korabeli vendéglősökéhez,
reggel bevásárlás a vásárcsarnokban, aztán délelőtt személyzeti
ügyek, délben és este a vendégekkel való foglalkozás, délután a
szakirodalom tanulmányozása, szakkönyvek írása. Munkája mellett
nagyon családszerető ember is volt. Gundel Károly 13 gyermeket
nevelt fel, köztük ifjabb Gundel Károly, aki az 1939-es New York-i
Világkiállítás Gundel Éttermének a vezetője volt, amely étteremről
a New York Herald ezt írta: A Gundel Étterem többet tett
Magyarország jó híréért, mint egy hajórakomány turisztikai
prospektus. Másik fia Gundel Ferenc, aki a Vendéglátóipari Főiskola
alapítója és docense volt. Valamint a legifjabb gyermek Gundel
Imre, aki a család krónikása lett, és a Vendéglátóipari Múzeum fő
munkatársa volt. Rajtuk kívül számos Gundel leszármazott élt, és él
még ma is, többek között Latinovits Zoltán, a színész király,
Bujtor István, a sikeres színész és Frenrensz Károly, a rockzenész,
valamit Gundel Takács Gábor, a népszerű tévés újságíró. A soros
sajnos nem volt kegyes Gundel Károlyhoz, a háború vagyona javát
elpusztította, majd üzleteit államosították. De élete alkonyán,
betegen is büszke volt arra, hogy az Állatkerti Vendéglő
homlokzatán meghagyták a nevét.(Barta Lászó)
Gundel János (Bajorország, Ansbach, 1844. március 3. –
Budapest, 1915. december 28.) vendéglős, a híres gasztronómiai
dinasztia alapítója.
Eredeti neve: Johann Adam Michael Gundel volt. Tíz éves
korában pékmester apja meghalt. 1855-ben az ansbachi Mezőgazdasági
és Ipariskolában kezdett tanulni. Édesanyja és mostohaapja nem
sokáig tudta taníttatását fedezni. 1857-ben barátaival
Magyarországra ment.
Mostohaapja sógoránál, Gärtner György budai vendéglősnél állt
munkába, mint pikoló fiú. 1857-ben a pesti Téli Sörházban
pincérkedett, majd 1858-ban a híres Arany Sas fogadóba
került.
A Gundel család sírja Budapesten. Kerepesi temető: Á. B.
26.1869-ben megvette a Király utcában található Bécsi Sörházat. Az
étterem specialitása a bécsi tányérhús, a bécsi szelet, a
szalontüdő és az osztrák sör volt.
Gundel két év múlva megvette a Virágbokor (Blumenstöckl)
vendéglőt, és nyolc évig vezette azt. Törzsvendégei lettek híres
művészek, nyelvészek, egyetemi tanárok és politikusok is, többek
között Lotz Károly, Liszt Ferenc, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Dezső,
Tisza Kálmán, Tisza István.
1875-ben megvette az Erzsébet Királyné szállodát is.
1876-ban a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulatának elnöke
lett. 1882-ben a fővárosi törvényhatósági bizottság tagjává
választották. 1885-ben megkapta a Ferenc József rend
lovagkeresztjét. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstéremmel
jutalmazták.
„…minthogy nem voltak gyerekei, csinos vagyont gyűjtött,
visszavonult az üzlettől, akképpen gondolkodván: – adtál uram elég
pénzt, de nem adtál hozzá gyereket, hát minek törjem magam?
Csakhogy a gondviselés is leleményes és megtréfálta Gundel urat. A
munka ezres bankókat hozott neki. A pihenés aztán meghozta a
gyermekeket oly szép számmal, hogy most már megint így gondolkodott
magában: – Adtál uram elég gyereket, de nem adtál hozzájuk elég
pénzt. Minélfogva ismét visszavágyott az üzlethez, vagyonát
megsokszorozni és erős magyarokat nevelni gyerekeiből. Az István
főherczeg szállodát bérelte ki…” – (Mikszáth Kálmán)
Gundel János kreációja a Palócleves, zöldbabos ürüleves
tejföllel habarva, és bőven kaporral ízesítve, amit Mikszáth
Kálmán, a „nagy palóc” tiszteletére alkotott. Mikszáth Kálmán azt
kérte, hogy Gundel olyan levessel lepje meg, amilyet még sosem
evett.
Öt gyermeke közül Gundel Károly folytatta a vendéglős
szakmát
Egy találomra választott recept:
Marhapörkölt Gundel Károly
módra
Hozzávalók: 1 kg 2-3 cm-re vágott marhahús, nyakrész vagy ami
szaftos, 12 dkg zsír vagy jó minőségű étolaj, 25 dkg vöröshagyma, 2
dkg őrölt paprika, só, fokhagyma, köménymag, 20 dkg zöldpaprika, 10
dkg érett friss paradicsom (nem szabad semmiféle kész
paradicsomkészítményt használni!)
A felvágott vöröshagymát a zsírba tesszük, de nem kell
aranysárgára hervasztani, mint más pörkölteknél. Majd levesszük a
lángról és gyorsan belekeverjük a pirospaprikát, majd a húst és
ízlés szerint megsózzuk és keverés mellett a húst megbarnítjuk.
Amikor megbarnult, hozzáadjuk a fokhagymát és köménymagot, lefedjük
és nagyon lassú lángon kevés vízzel pároljuk és időnként
megkeverjük. Nem szabad magas lángon forralni!
Amikor puhulni kezd, hozzáadjuk a kockákra vágott zöldpaprikát
és paradicsomot. Ha szükséges, akkor adunk hozzá meg vizet.
Rendszerint nokedli, tarhonya vagy vízben főtt krumplival
tálaljuk. Uborkasaláta vagy kovászos uborka is jól megy
hozzá.
Azért az étterem néha megkapja a magáét:
„A sok langyos PR-írás után felüdülés olyat olvasni a
szervilis sajtóban egyfajta templomba oltott nemzeti kegyhelyként
kezelt Gundelről, hogy "A trombitagomba ázott, gumiszerű. (...) A
paraj kesernyés-fémes ízű, túlsózott. A vajas bormártás nehéz, a
zöldséggyöngyök félig nyersek." (A kötet zárása óta új
konyhafőnököt hoztak, így könnyen lehet, hogy azok a gyöngyök ma
roppanósabbak, mint Szűcs Erika csókja.(
www.index.hu
Ám az internetes portál számára a kannibállábszár sem lehetne
egészen „ress”.
Ám döntsön a vendég.
Kerekes Tamás
Amerikai Népszava
Címkék: gasztronómia